A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény, valamint több kapcsolódó jogszabály módosítását kezdeményező csomagot június 12-én nyújtotta be három TISZA-párti képviselő: Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián. A javaslat parlamenti általános vitáját június 15-én tartották meg.
Megszűnne a jelenlegi közmédiás struktúra
A reform egyik legfontosabb eleme a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, vagyis az MTVA jelenlegi formájának megszüntetése. Az MTVA beolvadna a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be, az így létrejövő társaság pedig Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. néven működne tovább.
A tervezet külön szervezetbe helyezné a nemzeti hírügynökségi feladatokat: az MTI a műsorszolgáltatást végző társaságtól elkülönülő közszolgálati médiacégként folytatná működését. A változtatás mögötti szándék, hogy a hírgyártás és a közszolgálati televíziós, rádiós, illetve digitális tartalomszolgáltatás szervezetileg is elváljon egymástól.
Megszűnne a Közszolgálati Közalapítvány is, tulajdonosi és ellenőrzési feladatait pedig egy újonnan létrehozandó Független Közmédia Testület venné át. A kilenctagú testületben a tervek szerint három kormánypárti és három ellenzéki delegált mellett három, médiaszakmai szervezetek által jelölt tag foglalna helyet. A politikai és szakmai delegáltak eltérő időtartamú megbízatása a javaslat szerint azt szolgálná, hogy a testület összetétele ne igazodjon automatikusan a parlamenti ciklusokhoz.
A vezetők kiválasztását és a finanszírozást is átalakítanák
A közszolgálati médiacégek vezetőinek kinevezését a jelenleginél nyitottabb, pályázati alapú rendszerhez kötnék. A működés ellenőrzésében a felügyelőbizottságok, a társadalmi kontrollt biztosító testületek és az Állami Számvevőszék is szerepet kapna.
A javaslat a finanszírozási rendszer átláthatóságát is növelné. A közmédia éves költségvetési tervét egy Közszolgálati Költségvetési Tanács véleményezné, amelyben az intézmények vezetői mellett független szakértők és az Állami Számvevőszék képviselője is részt venne.
A csomag egy új Sajtóalap létrehozását is előirányozza. Ez pályázati rendszerben támogathatna közérdekű, helyi vagy más piaci alapon nehezebben fenntartható médiatartalmakat. A konstrukció ugyanakkor érzékeny pontja lehet a szabályozásnak, mivel a közpénzből nyújtott médiatámogatások esetében alapvető kérdés, hogy a pályázatok elbírálása mennyire lesz politikailag és gazdaságilag független.
Régi rendszer helyett új garanciák
A módosítás jelentősége abban áll, hogy alapjaiban bontaná le a 2010 után létrehozott, az MTVA köré szerveződő közmédiamodellt. Az előterjesztők szerint a cél a közmédia függetlenségének, objektivitásának és kiegyensúlyozott tájékoztatásának helyreállítása, valamint a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá tétele.
A szervezeti átalakítás azonban önmagában nem garantál szerkesztői autonómiát. A rendszer működése elsősorban azon múlhat, hogy a vezetőket milyen eljárásban választják ki, mennyire stabil és kiszámítható a finanszírozás, illetve milyen jogi védelem illeti meg a szerkesztőségeket a politikai vagy tulajdonosi beavatkozással szemben.
Szakértői elemzések már a törvényjavaslat benyújtását követően arra figyelmeztettek, hogy a reform egyes rendelkezései pontosításra szorulhatnak. A felvetések között szerepel a testületek delegálási rendszerének politikai jellege, az átmeneti vezetés jogköreinek tisztázatlansága, az MTI jogfolytonosságának kérdése, valamint az érintett munkavállalók helyzete is.
Uniós elvárásoknak is meg kell felelni
A magyar közmédia átalakítása nemcsak belpolitikai, hanem uniós jogi kérdés is. Az Európai Bizottság 2025-ös magyarországi jogállamisági jelentése ismét azt ajánlotta Magyarországnak, hogy erősítse meg a közszolgálati média független irányítását és szerkesztői autonómiáját, az európai közmédia-standardok figyelembevételével.
Az Európai Médiaszabadság Törvény – az EMFA – ugyancsak előírja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a közszolgálati médiaszolgáltatók független működését. Ennek része az átlátható és pártatlan vezetői kinevezés, valamint az olyan kiszámítható finanszírozás, amely nem használható politikai nyomásgyakorlásra.
Az Európai Műsorszolgáltatók Uniójának irányítási alapelvei a függetlenséget, az elszámoltathatóságot, az átláthatóságot és a fenntarthatóságot tekintik a jól működő közszolgálati média legfontosabb feltételeinek. Ezek alapján a magyar reform valódi mércéje nem pusztán az lesz, hogy megszűnik-e az MTVA, hanem az is, hogy az új intézmények képesek lesznek-e tartósan ellenállni a mindenkori kormányzati és pártpolitikai befolyásnak.
A törvényjavaslat 2026. június 19-i aktualitását így egyszerre adja a parlamenti tárgyalás előrehaladása, a médiaszakmai egyeztetés körül kialakult vita és az uniós megfelelési kényszer. A szabályozás elfogadása esetén több mint másfél évtized után először változhatna meg alapjaiban a magyar közmédia szervezete, irányítása és finanszírozása.
Borítókép: T/200-as törvényjavaslat, Országgyűlés Hivatala
