A módosítás részletei új megvilágításba helyezik a reklámadó visszatéréséről szóló korábbi bejelentést. Ahogy a Kreatív korábban megírta, Magyar Péter október 19-én jelentette be, hogy a jelenlegi, nulla százalékos adókulcsot 3,75 százalékra emelnék. A bejelentés után még nem volt ismert, hogy ez milyen adóalapra, adózói körre és mentességekre vonatkozik majd. A most benyújtott törvényjavaslat azonban nem egy egységes, 3,75 százalékos kulcsot tartalmaz, hanem több adósávot határoz meg. A reklámadó visszatéréséről szóló korábbi cikkünket itt olvashatod.

Négy adósáv a reklámközzétevőknél

A törvényjavaslat a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (Ratv.) 5. §-át teljesen újraszabályozza. A reklámközzétevők adója az adóalap különböző részeire, sávosan progresszív módon számítandó.

A tervezett adómértékek a következők:

A kulcsokat az egyes sávokba eső adóalaprészre kell alkalmazni, nem pedig a teljes adóalapra. Vagyis például egy 1 milliárd forintos adóalap esetén az első 500 millió forintra nulla százalék, a következő 500 millió forintra pedig 2,5 százalékos adó jutna.

Az adóalap meghatározásakor továbbra is a reklámközzétételből származó, törvényben meghatározott árbevétel az irányadó. Az 500 millió forintos nulla százalékos sáv ugyanakkor nem általános adómentességet jelent: az afölötti adóalaprész már adókötelessé válhat.

A kapcsolt vállalkozásokra is külön szabály vonatkozik

A javaslat új rendelkezésekkel egészíti ki a reklámadó szabályozását a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozóan. Az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az így meghatározott összeg alapján kell kiszámítani az adót.

A közös adóterhet ezután az egyes vállalkozások között az adóalapjuk arányában kell felosztani. A cégeknek együtt kell működniük a számítások elvégzésében, és azok dokumentációját is meg kell őrizniük, hogy szükség esetén bemutathassák az adóhatóságnak.

A szabály célja, hogy a progresszív adósávokat ne lehessen pusztán a vállalkozások közötti szervezeti megosztással megkerülni. Ha a kapcsolt vállalkozási viszony csak az adóév egy részében áll fenn, az érintett időszakra jutó adóalapot kell figyelembe venni, napi arányosítással.

A reklám megrendelőinél 2,5 százalékos kulcs szerepel

A reklámadó nem kizárólag a reklámot közzétevő vállalkozásokat érintheti. A törvény a reklámközzététel megrendelőire is megállapít adókötelezettséget bizonyos feltételek mellett.

A benyújtott javaslat a megrendelők esetében az adóalap 2,5 százalékában határozza meg az adó mértékét a korábbi 5 százalék helyett. Ez az adóalap eltér a közzétevőknél alkalmazott, sávosan progresszív adóalaptól.

A megrendelő adókötelezettsége szempontjából továbbra is fontos szerepe van annak, hogy a reklámot közzétevő teljesíti-e a törvény szerinti nyilatkozattételi kötelezettségét. A javaslat pontosítja a mentesség feltételeit is: a megrendelőnek nem elég igazolnia, hogy kérte a közzétevő nyilatkozatát, hanem azt is be kell jelentenie az adóhatóságnak, ha a nyilatkozatot tíz napon belül nem kapta meg.

A szabályozás tehát továbbra is jelentős adminisztrációs felelősséget róhat a hirdetőkre, különösen akkor, ha olyan szolgáltatótól rendelnek reklámot, amelynek adózási státusza nem egyértelmű.

Visszatér a NAV nyilvántartása és a bejelentkezési kötelezettség

A törvényjavaslat a reklámadóhoz kapcsolódó eljárási szabályokat is újraszabályozza. A NAV külön nyilvántartást vezet a reklámadó alanyairól, és azt a honlapján közzéteszi. A nyilvántartásba vételhez az adózóknak a törvényben meghatározott feltételeket kell teljesíteniük.

Az a reklámközzétevő, amelyet a NAV más adónem kapcsán sem tart nyilván adózóként, a reklámközzétételi tevékenység megkezdését követő harminc napon belül köteles bejelentkezni. A rendelkezés az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyekre nem alkalmazandó.

A bejelentkezés elmulasztásakor a NAV először tizenöt napos határidővel felszólítja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha ez eredménytelenül telik el, tízmillió forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki, és ismételt felszólítást küldhet. A mulasztás további megállapításakor újabb bírságok következhetnek.

A nyilvántartásba vételhez kapcsolódóan az adóhatóság azt is ellenőrizheti, hogy megalapozott-e az adózó nyilatkozata arról, hogy az adott adóévben nem terheli fizetési kötelezettség.

A reklámközzétevőknek az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell megállapítaniuk és bevallaniuk az adókötelezettségüket. A javaslat az adóelőleg megállapításának és bevallásának szabályait is módosítja.

A korábbi szerződések sem jelentenek automatikus kivételt

A törvényjavaslat külön átmeneti rendelkezést tartalmaz a korábban megkötött reklámszerződésekre. A 2019. július 1. és 2026. december 31. között kötött, reklámközzétételre irányuló szerződések esetében is alkalmazni kell a megrendelő nyilatkozattételi kötelezettségére vonatkozó szabályt a 2026. december 31. után közzétett reklámokra.

Ez azt jelenti, hogy a korábban megkötött szerződések önmagukban nem mentesítik a feleket az újra alkalmazandó előírások alól. A hirdetőknek és a közzétevőknek ezért a már meglévő szerződéseiknél is figyelembe kell venniük az új szabályozást.

Mit jelenthet mindez a médiapiac számára?

A Kreatív október 21-i cikkében a Whitereport adatai alapján azt vizsgálta, milyen következményekkel járhatna a 3,75 százalékos reklámadó a korábbi szabályozás alapján. Az elemzés szerint a 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű 217 médiacég közül 88-nak legfeljebb 3,75 százalékos volt a profitmarzsa, 38 pedig már eleve veszteségesen működött. A becslés alapján legalább 26, de akár 88 médiacég is nullszaldóssá vagy veszteségessé válhatott volna a korábban ismert kulcs mellett. A Whitereport elemzéséről szóló cikkünket itt olvashatod.

A most benyújtott tervezet azonban más adókulcsokat és adósávokat határoz meg, ezért a korábbi becslés nem tekinthető az új rendszer hatásvizsgálatának. A tényleges teher függ az egyes vállalkozások reklámbevételeitől, a kapcsolt vállalkozási viszonyoktól és az adóalap pontos meghatározásától is.

Amint rendelkezésünkre állnak, a Whitereport friss médiacéges adataival frissítjük a cikkünket. 

A reklámadó visszatéréséről szóló október 20-i cikkünkben azt is jeleztük, hogy a részletszabályok ismerete nélkül még nem lehetett pontosan kiszámítani a piaci szereplőkre jutó többletterheket. A mostani törvényjavaslat már több kérdésre választ ad, de a médiapiaci hatásokat csak az elfogadott szabályok és az egyes vállalkozások adatai alapján lehet majd megbízhatóan felmérni.

A reklámszakma a lesújtó gazdasági hatásokra figyelmeztet

A Magyar Reklámszövetség és társszakmai szervezetei korábban arra hívták fel a figyelmet, hogy a reklámadó újbóli emelése a közvetlenül érintett médiavállalatokon túl a teljes magyar gazdaságra is hatással lesz. Álláspontjuk szerint a reklámadó árbevételt terhelő különadó, amely a vállalkozások nyereségességétől függetlenül is fizetési kötelezettséget jelenthet.

A szakmai szervezetek arra is rámutattak, hogy a hazai reklámköltések jelentős része globális digitális platformokhoz kerül, melyek reklámértékesítése sokszor más uniós tagállamból történik.

A Reklámszövetség szerint a hazai médiavállalatok versenyhelyzetét tovább ronthatja, ha az új adóteher elsősorban a Magyarországon működő szereplőknél jelentkezik. A szervezet ezért részletes nemzetgazdasági hatásvizsgálat közzétételét kérte a kormánytól, amely a reklámköltésekre, a gazdasági növekedésre és a közvetett költségvetési hatásokra is kitér.

A jelen cikk alapjául szolgáló dokumentum a benyújtott törvényjavaslat, nem pedig kihirdetett jogszabály. A reklámadóra vonatkozó módosítások a tervezet szerint 2027. január 1-jén lépnének hatályba, de a szabályozás végleges tartalmát az Országgyűlés által elfogadott törvényszöveg határozza majd meg.

Nyitóképünk illusztráció. (Fotó: Markus Winkler / Unsplash)