Így inkább apukámmal együtt tranzisztorokkal, elektronikus és egyéb kütyükkel töltöttem a hétvégi délelőttöket, nem a konyhában anyuval, Ezért nem is tanultam meg túl sok igazán ehetőt sütni-főzni, kivéve a palacsintát, mivel az legnagyobb kedvencem volt már akkor is. Ez azóta is megmaradt ez kedvencként, sőt barátaimat, majd családomat is megfertőztem a palacsinta-rajongással, és palacsintasütési mániával.

Bár leginkább anyu eredeti recepjét készítem, az újdonságok, haladás jegyében azt már többször átírtam, glutén, laktóz, tojás-mentes verziókat is alkottam és szokatlan alapanyagokból is készítettem. A receptek nem kőbevésettek, leginkább érzésre csinálom őket, ahogy éppen jónak látom. Kavarás és sütés közben az állag függvényében kreatívan akár többször is módosítom, nem méregetve mérlegen, úgyhogy a végleges mennyiségek mindig csak úgy "kialakulnak". Persze kivéve a tojást, mert azt meg tudom számolni. Most anyu és apu emlékére kétféle tésztát készítettem. egy tradícionálisat és egy újdonságosat.

Kakaós, lekváros palacsinta anno, anyu módra

Tésztához
kb 30 dkg liszt
kb 6 dl tej
kb 2 dl szóda
3 tojás

Még cukor is volt anyu eredeti receptjében, de ezt kihagytam, mert jobban odakap a sütésnél, meg a töltelék úgyis elég édes.

Töltelék:
cukrozott kakaópor
lekvár

Nutellás-mascarponés és nutellás-banános palacsinta most, apu emlékére

Tésztához:

kb. 10 dkg rizsliszt + 10 dkg zabpehelyliszt (de lehetne akár árpalisztből, tökölybúzalisztből is)
kb 4 dl rizstej (de lehetne akár mandulatej is)

2 tojás (de lehetne őrölt lenmag is)
vaníliapor (vaníliás cukor helyett)

Töltelék:
nutella és mascarpone
nutella és banán

Cikkünk megjelenését a Metropol támogatta!